„Homokországban” Nyíradony erős lendülettel vette át a vezetést.
Nyírvidék 1927. augusztus 7.
(A Nyírvidék tudósítójától)
„Szabolcs vármegyének a román határ mentén fekvő járása a ligetaljai járás, amely változatos talajáról nyerte elnevezését. Valamikor az egész járás erdőségekkel volt tele. Ezeket vadvizek, mocsarak, nádasok, tavak homokhegyekkel váltakozva tettek érdekes vidékké. Azt mondják, Feszti körképének egy része Adony környékén készült, mert sehol nem volt olyan érdekes variációja a természetnek, mint e község környékén, ahol a legbujábban virágzó föld a legsivárabb homokhely tövében fekszik. Bizony, eltemetett vidéke volt ez az országnak, bár annak szívében feküdt. A kövesut, vasut még a környékét is elkerülte, s nagy esemény volt a bíróság vagy vármegye urainak, amikor négylovas szekérrel kellett agyig érő homokban Nyírábrányig menni egy-egy tárgyalás, vagy helyszini szemle megejtéséhez. Olyan kirándulás volt ez, amit sokáig megemlegettek.
Az uj járás keletkezése.
Mi sem természetesebb, minthogy idők folyamán gondoskodni kellett a ligetaljai községek életigényeinek a kielégítéséről is, s főként szükség volt arra, hogy a közigazgatási adminisztrálás megkönnyittessék és igy hasították ki a nagykállói járásból a nyolc községből alkotott járást s adták neki a ligetaljai járás elnevezést Nyiradony székhellyel.
Mikor a nyiradonyiaknak nem kellett szolgabiróság.
Hogy Nyiradony község nem nagy szivélyességgel fogadta a járási főszolgabiróságot, mi sem bizonyitja jobban, minthogy Somlódy János első főszolgabiró hamarosan áttette székhelyét Nyíracsádra, ahol a Vécseyek ősi kuriájában nyert elhelyezést.
Hogy pedig a nyiradonyaknak olyan legyen az adjon Isten, amilyen a fogadj Isten volt, gondoskodott arról az erőskezü főszolgabiró, mert amint a régeik mesélik, nem látott a nyiracsádi homokut mást, mint adonyi tarisznyásokat, akik sürün jártak hágásaikért.
Nagyot változott az idő azóta.
Nyiradony lendülete.
A járást ma már kőutak szelik át és hatalmas fejlődésnek indult. Székhelye Nyíracsád volt ugyan, de kedvező fekvésénél fogva mégis Nyiradony fejlődött és kapcsolódott bele az életbe legjobban. Minden esetre sokat jelentett volna e községre, ha a főszolgabirói hivatal ott marad, de igy is Nyíradony lett a járás első községe. Négy irányba épült kövesutja. Most épül az ötödik, Nyírlugos. Nyirbéltek felé is úgy hirlik, Bököny felé az Abapusztákon át, még hatodik irányba is kőuttal lesz összekötve. Debrecen-Nyirbátor között nyolc vonattal, hat sinautójárattal s Nyiregyházáról napi két vonatjárattal van összekötve.
Kálnay Zoltánt diszpolgárává választják.
A julius 31-iki vonat délelőtt 10 órára visz ki Nyiradonyba, ahol erősen ünnepi hangulatban hullámzik a széles, rendezett utcákon a község népe. Kettős ünnepe van Nyiradonynak. Vasárnapján kivül most ünneplik a járási főszolgabiróságnak Nyiracsádról, Nyiradonyba történt átköltözését.
A községháza előtti térség tömve közönséggel. Most tartja a képviselőtestület diszgyülését, ahol ünnepi hangulatban emlékeznek meg a nap eseményéről és a járás főszolgabiráját dr. Kálnay Zoltánt diszpolgárának választja meg a község érdemei elismeréséül, hogy a járási főszolgabiróság megszerzésében a községet támogatta, de főként azért, mert amint az arcok és hangulatok elárulják, nagyon szeretik itt.
Közgyülés után a képviselőtestület élén a községi főjegyző és főbiróval, az egyházak lelkészei, tantestület, csendőrség, pénzügyőrség, levente egyesület, tüzoltó testület, a lakosság százaitól kisérve a főszolgabiróság ujonnan épült székháza elé vonul, ahol impozáns ünnepségben adott kifejezést a község örömének.
Az ünnepség.
A község nevében Riczkó József főjegyző üdvözli dr. Kálnay Zoltán főszolgabirót, mint aki kezdettől fogva megértéssel támogatta Nyiradony abbéli törekvését, hogy a járás központja ismét a község legyen. Tevékenységéért a köszég elismerését tolmácsolja, szeretetüket, ragaszkodásukat pedig kifejezik az átnyujtott diszpolgári oklevéllel, amivel még erősebb kapcsolatot kivánnak kötni a járás tevékeny főszolgabirájával, s biztositani ezzel is Nyiradony jövőbeli boldogulását. Üdvözölte a járás szolgabiráját dr. Kala Zsigmondot, aki tevékeny segitőtársa volt a járás főszolgabirájának munkájában.
Az egyházak képviseletében Az egyházak képviseletében Szabó Sándor r. kath. lelkész mondott tartalmas beszédet. Kiemelte a közigazgatás fontos szerepét az életben, és kéri jövőbeli munkájukba a szeretet bekapcsolását, ami a közigazgatásnak sokszor hálátlan szerepét is megértetté teszi.
A tantestület nevében Paulovich Ferenc községi tanitó, a levente egyesület nevében Lengyel János főoktató, a tüzoltó egyesület nevében Kiss Ferenc főparancsnok üdvözölték a főszolgabirót, aki meghatott szavakkal mondott köszönetet a szivből jövő üdvözlésekre. Beszédében külön-külön reflektált az elhangzottakra s amig egyrészről biztositotta a községet arról, hogy annak ugy is mint főszolgabirója, ugy is mint polgára jövőbeli fejlődésében mindenkor támogatója lesz. másrészről kiemelte, hogy munkájában a jövőben sem vezeti más, mint a közéredek és a megértés. A járási székhely áthelyezésénél kifejtett müködését is ez vezette, mert meg volt győződve arról, hogy a járást a fejlődésre képes Nyiradony községen keresztül lehet kiemelni eddigi elmaradottságából.
A hivatalos üdvözlés után a nyiradonyi urinők küldöttsége jelent meg dr. Kálnay Zoltánné főszolgabiróné és dr. Kala Zsigmondné szolgabiróné üdvözlésére, akikhez özv. Gajdos Ferencné mondott üdvözlő szavakat, amiket dr. Kálnay Zoltánné meg, kiemelve azt, hogy igyekezni fog a község életébe bekapcsolódni s szolgálni azokat a célokat, amikért küzdeni minden magyar nőnek kötelessége.
A levente csapatok díszfelvonulásásval ért véget az ünnepség. Este a levente egyesület és tüzoltó testület lámpionos szerenádot adott a főszolgabirónak, amiben részt vett ugyancsak az egész község, kifejezéseként annak, hogy Nyiradony község meleg szeretettel várta és fogadta őket.
A község és járás vezetősége mellett főként a vármegye alispánjáé az érdem abban, hogy módját ejtette a járási főszolgabiróság áthelyezésének egy minden tekintetben kifogástalan és a falusi miliőbe végtelenül beillő, magyar stilben tervezett főszolgabirói hivatal felépitésével. Amig ezzel véget vetett annak a tarthatatlan állapotnak, amiben élt a főszolgabiróság a nem megfelelő lakás miatt nehezen megközelithető Nyiracsádon, másrészt hatalmas lökést adott a kedvező fekvésű Nyiradony s ezen keresztül a járás fejlődésének.
Nyiradony öröme tehát nagyon is indokolt, mert jól tudják azt, hogy mit szereztek a főszolgabirósággal s agilis főszolgabirójukkal.
Homokország fejlődése.
A valamikor megközelithetelen vidék ma mondhatni az életbe legjobban bekapcsolt járása a vármegyének. A homokország községei mind az élettől lüktető helyek s nagyon rövid idő kell ahhoz, hogy Debrecen, Nyirbátor, Nyiregyháza között központi fekvésénél fogva Nyiradony tagadja magához a vezetést, s az elszakitott Érmihályfalva szerepét vegye át.
A látottak, hallottak minden reményt megadnak erre. Adja Isten, hogy ugy legyen!”